A v�llalat v�rakoz�sai szerint amennyiben a vil�g vezet� DRAM-gy�rt�i licencelik a technol�gi�t, akkor kereskedelmi forgalomban 2007 magass�g�ban bukkanhatnak fel az els� p�ld�nyok. A Rambus nem tervez vagy gy�rt lapk�kat, �zleti modellje saj�t fejleszt�sek haszn�lati jogainak �rt�kes�t�s�re �p�l.

Az XDR2 mem�ria busz�nak effekt�v �rajele �s s�vsz�less�ge ott kezd�dik majd, ahol az XDR specifik�ci� v�get �rnek: 8 gigahertz �s m�sodpercenk�nt 16 gigab�jtos adat�tvitel. �sszehasonl�t�sk�pp a ma cs�cssebess�g�nek sz�m�t�, arany�ron m�rt DDR2-800 t�pus� mem�ri�k 6,4 gigab�jtot k�pesek csatorn�nk�nt �tpump�lni. A 8 gigahertz effekt�v �rajel 1 gigahertzes elektronik�val m�k�d�, nyolcszorosan pump�lt vonalat jelent, teh�t az egy vezet�ken fut� fizikai �rajelben 8 bitnyi adat lapul meg.

Az XDR2 finoms�ga: micro-threading

Az XDR2 f� �rdekess�ge, hogy a processzorok vil�g�b�l ismer�s t�bbsz�l�s�ghoz hasonl� technik�t is bevet az adott s�vsz�less�g jelent�sen hat�konyabb kihaszn�l�sa �rdek�ben. Az Intel a szem�lyi sz�m�t�g�pek ter�n el�sz�r �s jelenleg is egyed�l haszn�lja a t�bbsz�l�s�g technik�j�t processzoraiban, amely a Hyper-Threading nevet kapta (HT). A HT l�nyege, hogy a chip er�forr�sait egy helyett k�t feladat k�z�tt igyekszik optim�lisan elosztani, �gy n�velve a kihaszn�lts�got, tov�bb� tom�tva a k�zponti mem�riael�r�s k�sleltet�s�nek negat�v hat�sait.

A Rambus Micro-threading nevet kap� megold�sa is p�rhuzamos, amelynek l�nyege, hogy egy XDR2 mem�ria egy id�szelet alatt n�gyszer annyi utas�t�st k�pes lekezelni a kor�bbi gyakorlathoz k�pest. Ez az�ltal v�lik lehet�v�, hogy az elj�r�s 4 r�szre osztja fel az adatter�letet (n�gyszer n�gy bank), amelyek egym�st�l teljesen f�ggetlen�l kezelhet�ek. Az egy-egy negyedben tal�lhat� 4 bank is teljesen egyedileg vez�relhet�, viszont egyszerre csak egy. A hagyom�nyos DRAM 16 f�lbankot, azaz 8 bankot tartalmaz, szint�n 4 ter�leten, viszont ezek p�ros�val �s keresztben szimmetrikusan vez�reltek.

A micro-threading az�rt rendk�v�l hasznos, mert adott s�vsz�less�g n�gyszer kisebb (adat)szemcs�kb�l is fel�p�thet�, �gy l�nyegesen cs�kkentve a sz�ks�gtelen adatok �tvitele okozta pazarl�s�t, illetve n�velve a hasznos adatok ar�ny�t.

Nagyobb felbont�s a k�pre kattintva �rhet� el

Szak�rt�k szerint ez a fel�p�t�s p�ld�ul grafikai vagy fizikai sz�m�t�sok sor�n kedvez, mikor is egy nagy adatt�megben v�letlenszer� jelleget �lt�, sok kis, egym�st�l "t�vol l�v�" hozz�f�r�sre van sz�ks�g, �gy az XDR2 elviekben kifejezetten alkalmas a videochipek vagy vizualiz�ci�s szerverek �s munka�llom�sok processzorainak etet�s�re. A Rambus szerint p�ld�ul egyes esetekben ak�r n�gyszer annyi h�romsz�g ker�lhet tov�bb�t�sra ugyanakkora s�vsz�less�gben.

Kitekint�s

Az XDR2 val�di ellenfele teh�t nem a PC-kben terjed� DDR2 vagy az azt k�vet� DDR3 szabv�ny, hanem a szint�n a nagy teljes�tm�ny� grafikai c�leszk�z�kbe sz�nt GDDR3. A GDDR3 m�r gyakorlatilag be is futott, ugyanis a jelen a j�v� cs�cskateg�ri�s grafikus k�rty�in k�v�l a Microsoft Xbox 360 �s a Sony PlayStation 3 konzolok is alkalmaznak ilyen szabv�ny� mem�ri�t, amib�l az elk�vetkezend� �vekben igen jelent�s licencd�jak fognak befolyni a tervez� kanadai ATI sz�m�ra.

Mind a kanadaiak, mind a Rambus a sz�m�t�g�pes l�tv�nyvil�g ugr�sszer� javul�s�t v�rj�k saj�t fejleszt�seikt�l. �rdekess�g, hogy els�k�nt a f� riv�lis NVIDIA chipjeivel szerelt videok�rty�kon volt megtal�lhat� a GDDR3 mem�ria. A GDDR3 k�pess�gei pap�ron jelenleg 1,6 gigahertz effekt�v �rajelen fulladnak ki, �gy az XDR2 vezet�kenk�nt legal�bb �tsz�r gyorsabb – elm�letben.

NVIDIA GeForce 7800 GTX k�rgya 256 vagy 512 megab�jt GDDR3 mem�ri�val

A teljes�tm�nyen t�l ugyanakkor a GDDR3 �s ut�dai, valamint az XDR/XDR2 k�z�tti k�zdelmet a licencd�jak, tov�bb� a gy�rt�si k�lts�gek fogj�k eld�nteni. Az XDR 400 megahertzes DRAM chipjeinek t�megtermelhet�s�ge kedvez�bbnek t�nik, mint a 800 megahertzes GDDR3 lapk�k el��ll�t�sa – r�ad�sul ut�bbinak m�g ekkor is k�tszer annyi vezet�kre van sz�ks�ge ugyanakkora s�vsz�less�g el�r�s�hez.

K�rd�ses ugyanakkor, hogy az ATI �s a Rambus mennyi jogd�jat akar beszedni. A gyilkosan �rvez�relt piacon pedig minden cent sz�m�t mind a mem�ria-, mind a berendez�sgy�rt�knak, mindazon�ltal a GDDR3 l�nyegesen n�pszer�bbnek t�nik az XDR-n�l -- legyen ennek gazdas�gi, technikai vagy �zletpolitikai oka.

Az �vtized v�ge k�r�lire id�z�thet� egy �j mem�riam�k�d�si paradigma megtestes�l�se is, az �n. phase-change mem�ria (PCM). Az �j m�k�d�s l�nyege, hogy kondenz�tor �s tranzisztor helyett magas h�hat�s�ra manipul�lhat� fel�let tal�lhat� a mem�ri�ban. A vil�g vezet� ipar�gi szerepl�i, t�bbek k�z�tt az IBM, az Intel, a Samsung, a Nanya vagy a Winbond r�sz�r�l is �rdekl�d�st kiv�lt� PCM nagyobb sebess�g mellett kisebb m�retet, alacsonyabb fogyaszt�st �g�r, s�t az adatokat is megtarthatja �ramell�t�st n�lk�l is.